Tanulmányok

Tanulmanyok
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Irodalomtudományi Doktori Iskoláját a Nyugat és kora programon végeztem el. Doktori értekezésemet a nyugatos Elek Artúr novellisztikájából írtam. A disszertációt 2011-ben védtem meg. A dolgozatom címe: „…minden előre meg van írva.” A szöveghagyomány újraírása Elek Artúr prózaművészetében. Témavezető: Kenyeres Zoltán egyetemi tanár. Kutatási területek: irodalomelmélet, kortárs magyar irodalomtörténet, gender-tudományok, irodalom és medialitás. 2018-tól az Életünk című irodalmi, kritikai és művészeti folyóirat szerkesztőjeként is dolgozom.

Publikációk

  1. Memoria, ricordanza, esistenza: categorie del ricordo e del presentimento in Giacomo Leopardi (Az emlékezés kategóriái Giacomo Leopardi költészetében)=XVII Convegno AIPI su Tempo e memoria nella lingua e nella letteratura italiana, Ascoli Piceno, 2007 = Tempo e memoria nella lingua e nella letteratura italiana (Ottocento) kiadta: Associazione Internazionale Professori d’Italiano, 2009, www.infoaipi.org, 201-210.

  2. A Mindenmindegy Jakab meg a gazdája mint szöveghagyomány. Elek Artúr Jakab, a fatalista című novellája diderot-i olvasatban. http://epika.web.elte.hu/doktor/publ_kovacsag.html#KA23

  3. Az irodalmi hagyomány önreflexív jellege Elek Artúr művésznovelláiban, Irodalomtörténet, 2008 / 4, 572-593. http://www.irodalomtortenet.hu/pdf/IT_2008-4.pdf

  4. ”…minden előre meg van írva.” A szöveghagyomány újraírása Elek Artúr prózaművészetében Doktori (PhD) disszertáció, ELTE BTK ITDI Irodalom- és kultúra tudományok tudományágban, témavezető: Kenyeres Zoltán, védés: 2011. május 2. http://doktori.btk.elte.hu/lit/kovacsagnes/tezis.pdf

  5. „… mikor az Isten visszaszívja lélegzetét.” Biblikus motívumok a nyugatos Elek Artúr prózájában, Mester és Tanítvány, 2009 / 11, 98-111.

  6. Kiűzetés a paradicsomból. A szó és a kép viszonya Elek Artúr A szerelem kertje című novellájában = Hagyomány és Kánon: A Nyugat első száz éve, szerk. Czetter Ibolya, Juhász Andrea, Kovács Ágnes, Szombathely, Savaria University Press, 2009, 84-96.

  7. Biblia-allúziók és a filozófia-bölcseleti hagyomány Babits Mihály Esti kérdés című versében = Tizenkét legszebb vers, szerk. Fűzfa Balázs, Szombathely, Savaria University Press, 2009, 168-179.

  8. A másik élete - A Karenina-kép újraírása Kundera és Kukorelly egy művében, Határsávok, a Nyugat-magyarországi Egyetem Bölcsészettudományi Karának tudományos sorozata 2009-2010, szerk. Horváthné Molnár Katalin, Antonio Donato Sciacovelli, Szombathely, 2012, Savaria University Press, 269-278. Kovács Ágnes: A másik élete

  9. Színe és visszája. Verbális és vizuális gesztusok Ottlik és Tabucchi prózaművészetében = „… ami biztosan van…”: Itt kezdődött a posztmodern?, szerk. FINTA Gábor, FŰZFA Balázs, Szombathely, Savaria University Press, 2012, 89-97.

  10. A jövőm emlékei. Időviszonyok Berzsenyi Dániel A közelítő tél és József Attila Ősz című versében és annak változataiban = Tizenkét legszebb vers, szerk. FŰZFA Balázs, Szombathely, Savaria University Press, 2012, 127-140.

  11. Mesterek és „E.P.-igonok” A kitömött hattyúban, Bár, 17 / 1, 51-59. (2012)

  12. A befogadó monológja: zene és szó A vén cigányban = 12 legszebb magyar vers, szerk. FŰZFA Balázs, Szombathely,Savaria University Press, 2012, 122-128.

  13. A nyugatos Elek Artúr kiadatlan levelezéséről, Tempevölgy, 2012. szeptember, 31-37.

  14. Az irodalom mint referencia Márai Sándor Szindbád hazamegy és Esterházy Péter Esti című regényében, Bp., Nemzeti Tankönyvkiadó, 2013, 127-137.

  15. 250 óra, az hány mondat? (Esterházy és Ottlik) Az előadás elhangzott az Ottlik 100 konferencián, 2012. május 11-én Kőszegen, Irodalomismeret, 2012 / 4, 64-70.

  16. „Oszlopközök”: A jelentésképződés helyei József Attila Eszmélet című versében = 12 legszebb magyar vers, Szombathely, SUP, 2013, 149-159.

  17. A nőszerep nyelvi konstrukciói Miklya Anna Eső című regényében, Palócföld, 2013 / 2, (59 / 2), 59-70.

  18. Az irodalmi névadás identitásképző szerepéről, a nevek poétikai motiváltságáról Elek Artúr prózaművészetében elhangzott: 2009. november 11-én, Budapesten a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Magyar Nyelvtudományi Társaság tudományos ülésszaka a magyar nyelv éve, Bár, 13 / 3. 55-67. (2013)

  19. Wahrheit und Dichtung – Esterházy Péter Szigligeten – Bár, 13 / 4. (2013), 31-39.

  20. „Fejtetőre fordított képtelenség” - A szöveghagyomány ironikus interpretációja Elek Artúr Jakab, a fatalista című novellájában és Diderot Jacques, le Fataliste című regényében, Bár, 13 / 4. (2013), 147-157.

  21. Weöres rouge: Érzékiség és történetképzés a Valse triste-ben, Életünk, 2013. szeptember 16., 228-236.

  22. A szókkal szeretkez(n)ő – A versalkotás tematizálása Lányi Sarolta költészetében, Tempevölgy, 19, 2013. szeptember, 39-47.

Legfontosabb konferenciák:

V. Convegno Scientifico di Cultura Civilta Italiana, Ascoli Piceno (Olaszország, nemzetközi bölcsészettudományi konferencia, 2006)

A megértés felé, Szombathely, 2006

100 éves a Nyugat, ELTE Doktorandusz konferencia, ELTE- PIM, Budapest 2008

A nyugattal a helyzet…- Irodalomtudományi Konferencia a 100 éves Nyugatról, Szombathely (szervező is)

12 legszebb vers-konferenciák:

  • Esti kérdés – Esztergom 2009

  • A közelítő tél – Celldömölk 2011

  • Eszmélet – Balatonalmádi 2012

  • A vén cigány – Székesfehérvár 2012

  • Valse triste – Csönge 2013

„Egyszer mindenkinek el kell menni Canudosba” (nemzetközi Márai-konferencia) Szombathely, 2010

Az irodalmi névadásról - névtani konferencia – Az MTA Nyelvtudományi Intézete és a PIM szervezésében, Budapest, 2009

„Itt kezdődött a posztmodern?” Ottlik-konferencia 2009

Ottlik 100, Kőszeg, 2012

V. Veszprémi Regénykollokvium – Veszprém, 2013, szeptember

Tanulmányok:

  • Weöres rouge. Valse triste-tanulmány PDF
  • Wahrheit und Dichtung. Esterházy Péter Szigligeten 2013 PDF
  • Verbális és vizuális gesztusok Ottlik és Tabucchi egy könyvében (Iskola a határom, Fonák játék) PDF
  • Hagyomány és Kánon borító PDF
  • Mesterek és E.P.-igonok a Kitömött hattyúban (Esterházy Péter) PDF
  • Jövőm emlékei. Időviszonyok Berzsenyi és József Attila verseiben. (A közelítő tél és az Ősz) PDF
  • Disszertációs tézisek (Az irodalmi hagyomány Elek Artúr szövegeiben) PDF
  • Biblia-allúziók az Esti kérdésben (Babits Mihály) PDF
  • Az irodalom mint referencia. (Márai és Esterházy) PDF
  • Az irodalmi névadás Elek Artúr novelláiban PDF
  • Az irodalmi hagyomány önreflexív jellege Elek Artúr művésznovelláiban PDF
  • A versalkotás tematizálása Lányi Sarolta költészetében PDF
  • A nyugatos Elek Artúr kiadatlan levelei PDF
  • A nőszerep nyelvi konstrukciói Miklya Anna Eső című regényében PDF
  • A másik élete. Karenina-kép újraírása Kundera és Kukorelly írásaiban (A lét elviselhetetlen könnyűsége és az Ezer és három) PDF
  • A jelentésképződés helyei az Eszméletben PDF
  • 250 óra, az hány mondat? (Ottlik és Esterházy) PDF
  • Esterházy Péter ravasz húzása (Egyszerű történet vessző száz oldal) PDF
  • Kettétört kockacukor (Ottlik: Buda) PDF
  • Szeredy szexepilje: a fair play elvét megsértő csalétek (Ottlik: Iskola a határon) PDF