Az irodalomtörténész

Szakmai Önéletrajz

 

Személyi adatok
Név: Dr. Kovács Ágnes
Születési hely: Szombathely
Születési idő: 1975
Családi állapot: férjezett, egy kislány édesanyja
E-mail: kovacs.agnes1975@gmail.com
 

Végzettség
2011 irodalomtörténész
Eötvös Loránd Tudományegyetem
Bölcsészettudományi Kar
Irodalomtudományi Doktori Iskola
 

Iskolák
2003 magyar nyelv és irodalom szakos bölcsész és tanár
Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK
2000 olasz nyelv és irodalom szakos tanár
1998 magyar nyelv és irodalom szakos tanár
Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola
 

Oktatás:
2005-2010 Nyugat-magyarországi Egyetem Rektori Hivatal
sajtószóvivő
2005- NYME SEK BTK Esztétikai, Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet
óraadó
2006-2010 tanársegéd
2010- adjunktus
 

Nyelvismeret
német tárgyalás szintű, C típusú, középfokú Goethe-nyelvvizsga
olasz nyelvtanári diploma
 

Diploma

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Irodalomtudományi Doktori Iskoláját a 20. század első fele. Nyugat és kora programon végeztem el. Doktori értekezésemet a nyugatos Elek Artúr novellisztikájából írtam. A disszertációt 2011-ben védtem meg. A dolgozatom címe: „… minden előre meg van írva.” A szöveghagyomány újraírása Elek Artúr prózaművészetében. Témavezetőm: Kenyeres Zoltán egyetemi tanár volt.

2005-től tanítok a Nyugat-Magyarországi Egyetem Esztétikai, Nyelv- és Irodalomtudományi Intézetében. Jelenleg adjunktus vagyok.

Kutatási területek: irodalomelmélet, kortárs magyar irodalomtörténet, gender-tudományok, irodalom és medialitás.

Rendszeresen előadok hazai és nemzetközi konferenciákon. Szakmai folyóiratokban évek óta publikálok hosszabb tanulmányokat, esszéket, kritikákat. Az egyetemen a kommunikáció, médiahatás, és a szóvivői ismeretek tárgyakat is oktattam, szakdolgozatokat vezettem.

 

Kovács Ágnes Publikációi

  1. Memoria, ricordanza, esistenza: categorie del ricordo e del presentimento in Giacomo Leopardi (Az emlékezés kategóriái Giacomo Leopardi költészetében)=XVII Convegno AIPI su Tempo e memoria nella lingua e nella letteratura italiana, Ascoli Piceno, 2007 = Tempo e memoria nella lingua e nella letteratura italiana (Ottocento) kiadta: Associazione Internazionale Professori d’Italiano, 2009, www.infoaipi.org, 201-210.

  2. A Mindenmindegy Jakab meg a gazdája mint szöveghagyomány. Elek Artúr Jakab, a fatalista című novellája diderot-i olvasatban. http://epika.web.elte.hu/doktor/publ_kovacsag.html#KA23

  3. Az irodalmi hagyomány önreflexív jellege Elek Artúr művésznovelláiban, Irodalomtörténet, 2008⁄4, 572-593. http://www.irodalomtortenet.hu/pdf/IT_2008-4.pdf

  4. ”…minden előre meg van írva.” A szöveghagyomány újraírása Elek Artúr prózaművészetében Doktori (PhD) disszertáció, ELTE BTK ITDI Irodalom- és kultúra tudományok tudományágban, témavezető: Kenyeres Zoltán, védés: 2011. május 2. http://doktori.btk.elte.hu/lit/kovacsagnes/tezis.pdf

  5. „… mikor az Isten visszaszívja lélegzetét.” Biblikus motívumok a nyugatos Elek Artúr prózájában, Mester és Tanítvány, 2009 / 11, 98-111.

  6. Kiűzetés a paradicsomból. A szó és a kép viszonya Elek Artúr A szerelem kertje című novellájában = Hagyomány és Kánon: A Nyugat első száz éve, szerk. Czetter Ibolya, Juhász Andrea, Kovács Ágnes, Szombathely, Savaria University Press, 2009, 84-96.

  7. Biblia-allúziók és a filozófia-bölcseleti hagyomány Babits Mihály Esti kérdés című versében = Tizenkét legszebb vers, szerk. Fűzfa Balázs, Szombathely, Savaria University Press, 2009, 168-179.

  8. A másik élete - A Karenina-kép újraírása Kundera és Kukorelly egy művében, Határsávok, a Nyugat-magyarországi Egyetem Bölcsészettudományi Karának tudományos sorozata 2009-2010, szerk. Horváthné Molnár Katalin, Antonio Donato Sciacovelli, Szombathely, 2012, Savaria University Press, 269-278. Kovács Ágnes: A másik élete

  9. Színe és visszája. Verbális és vizuális gesztusok Ottlik és Tabucchi prózaművészetében = „… ami biztosan van…”: Itt kezdődött a posztmodern?, szerk. FINTA Gábor, FŰZFA Balázs, Szombathely, Savaria University Press, 2012, 89-97.

  10. A jövőm emlékei. Időviszonyok Berzsenyi Dániel A közelítő tél és József Attila Ősz című versében és annak változataiban = Tizenkét legszebb vers, szerk. FŰZFA Balázs, Szombathely, Savaria University Press, 2012, 127-140.

  11. Mesterek és „E.P.-igonok” A kitömött hattyúban, Bár, 17 / 1, 51-59. (2012)

  12. A befogadó monológja: zene és szó A vén cigányban = 12 legszebb magyar vers, szerk. FŰZFA Balázs, Szombathely,Savaria University Press, 2012, 122-128.

  13. A nyugatos Elek Artúr kiadatlan levelezéséről, Tempevölgy, 2012. szeptember, 31-37.

  14. Az irodalom mint referencia Márai Sándor Szindbád hazamegy és Esterházy Péter Esti című regényében, Bp., Nemzeti Tankönyvkiadó, 2013, 127-137.

  15. 250 óra, az hány mondat? (Esterházy és Ottlik) Az előadás elhangzott az Ottlik 100 konferencián, 2012. május 11-én Kőszegen, Irodalomismeret, 2012 / 4, 64-70.

  16. „Oszlopközök”: A jelentésképződés helyei József Attila Eszmélet című versében = 12 legszebb magyar vers, Szombathely, SUP, 2013, 149-159.

  17. A nőszerep nyelvi konstrukciói Miklya Anna Eső című regényében, Palócföld, 2013 / 2, (59 / 2), 59-70.

  18. Az irodalmi névadás identitásképző szerepéről, a nevek poétikai motiváltságáról Elek Artúr prózaművészetében elhangzott: 2009. november 11-én, Budapesten a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Magyar Nyelvtudományi Társaság tudományos ülésszaka a magyar nyelv éve, Bár, 13 / 3. 55-67. (2013)

  19. Wahrheit und Dichtung – Esterházy Péter Szigligeten – Bár, 13⁄4. (2013), 31-39.

  20. „Fejtetőre fordított képtelenség” - A szöveghagyomány ironikus interpretációja Elek Artúr Jakab, a fatalista című novellájában és Diderot Jacques, le Fataliste című regényében, Bár, 13⁄4. (2013), 147-157.

  21. Weöres rouge: Érzékiség és történetképzés a Valse triste-ben, Életünk, 2013. szeptember 16., 228-236.

  22. A szókkal szeretkez(n)ő – A versalkotás tematizálása Lányi Sarolta költészetében, Tempevölgy, 19, 2013. szeptember, 39-47.

Vas Népe cikk (!)

http://vaol.hu/hirek/szerzo-delfinnel-felarnyekban-1554128

Weöres Sándor Színház honlapja

http://www.wssz.hu/tartalom/cikk/a-mi-nagy-negyszerszazasunk

Legfontosabb konferenciák:

V. Convegno Scientifico di Cultura Civilta Italiana, Ascoli Piceno (Olaszország, nemzetközi bölcsészettudományi konferencia, 2006)

A megértés felé, Szombathely, 2006

100 éves a Nyugat, ELTE Doktorandusz konferencia, ELTE- PIM, Budapest 2008

A nyugattal a helyzet…- Irodalomtudományi Konferencia a 100 éves Nyugatról, Szombathely (szervező is)

12 legszebb vers-konferenciák:

  • Esti kérdés – Esztergom 2009

  • A közelítő tél – Celldömölk 2011

  • Eszmélet – Balatonalmádi 2012

  • A vén cigány – Székesfehérvár 2012

  • Valse triste – Csönge 2013

„Egyszer mindenkinek el kell menni Canudosba” (nemzetközi Márai-konferencia) Szombathely, 2010

Az irodalmi névadásról - névtani konferencia – Az MTA Nyelvtudományi Intézete és a PIM szervezésében, Budapest, 2009

„Itt kezdődött a posztmodern?” Ottlik-konferencia 2009

Ottlik 100, Kőszeg, 2012

V. Veszprémi Regénykollokvium – Veszprém, 2013, szeptember